Akármennyire próbálsz, mégsem tudsz a másik kedvébe járni? Még akkor sem, ha mindent pontosan úgy csinálsz, ahogy azt a másik elvárja Tőled? És még akkor is talál benne kivetnivalót? Vagy netán azt állítja, hogy nem is így és nem is ezt kérte Tőled, hanem pont az ellenkezőjét? Te pedig már teljesen össze vagy zavarodva és az a gyanúd, hogy játszmák áldozata lettél?

Sokszor nem is érted, hogy honnan ez a hirtelen hangulatingadozás a másik félnél? Az egyik pillanatban még minden szép és jó, nyugodtság van, de a következőben váratlanul dührohamot kap a másik, aminek persze csakis Te vagy az oka?

Érzed, hogy valami nincs rendben, de még magadnak sem mered bevallani, nem ám hangosan kimondani valakinek? Inkább tűrsz, a megalkuvást választod és csak reménykedsz, hogy egyszer változik valami? Ahogy azt már annyiszor megígérte a másik, a szavát adta, esküdözött? Esetleg már Te is elhitted (mert addig mondta valaki vagy talán körülötted mindenki), hogy Veled van a baj és Neked kell jobban igyekezni, Neked kell jobban figyelni, Neked kell változtatni, hogy megint minden szép és jó legyen?

És itt most még csak néhány példát hoztam arra, hogy mi is tartozik az érzelmi abúzus témakörébe, ami lehet párkapcsolaton belüli, de szülő-gyerek, testvéri vagy akár baráti kapcsolatokban is előfordulhat.

Én magam is benne voltam jónéhányban, pontosabban szinte csak olyan párkapcsolatba sikerült mindig belemenni, ami hol jobban, hol kevésbé, de érzelmileg bántalmazó volt. És itt jegyezném meg, hogy a hónapokon/éveken, ne adj Isten évtizedeken át tartó folyamatos, masszív manipuláció, érzelmi zsarolás és társai -igaz szabad szemmel nem látható, de- brutálisan mély sebeket képesek okozni az ember lelkén.

Én hiszem, hogy mindenre van megoldás, tehát erre is. Ezért ezt és sok minden mást is boncolgatok a blogomban, amiben remélem Te is találsz olyat, ami segítségedre lesz.